40. nap, Csend, eső és élet
Orbe - Vufflens-la-Ville, 36,96km (Sum: 1.235km)
Békés kis szuterén rezidenciámban ébredve nyugtáztam, hogy erősen zuhogó eső dörömböl a tetőn, időnként pedig mennydörgések törik meg ezt a monoton zajt.
Elgondolkodtam rajta, hogy vajon a Salomon gyárban mennyire tervezték folyamatos-kétéltűnek a túracipőiket. Szegénykéim, nem tudnak kiszáradni egyáltalán, már hosszú napok óta.
Ma háromszor kellett magasabb területekre felmásznom, mindháromszor le is kellett ereszkedjek róluk. Összesen kb másfél órányi időben nem esett ma, a többiben folyamatosan, időnként nagyon belehergelve magát szakadt.
A legkeményebb, másfél órás zuhogás pont egy hosszú, mezős rész közepén talált el, körülöttem vagy 10 villám csapódott különböző helyekre, és úgy igazán, brutálisan ömlött a víz, percek alatt kisebb tavakban gázoltam.
Nem mondom, vérfagyasztó élmény volt ez, a fém túrabotjaimmal a kezemben. Nem volt hová behúzódjak, másfél órán át, nem volt értelme a vízbe feküdnöm sem a villámok elől. De békén hagyott a viharisten, porszem voltam neki.
Az ajtón kilépve épp nem esett - ez kb 10 percig tartott :)
Egy folyó, s rajta egy ködfolyó:
Erősen sáros, de nagyon szép útvonal volt a mai is. Hihetetlenül páradús továbbra is a levegő, élettől burjánzó dzsungelekben megyek érzésre:
Ez kb 20 perccel indulás után fogadott. Ez az út. Mármint ahol mennem kellett. Vettek a cipőim egy nagy levegőt, de mire kiértünk, megfulladtak. De tény, hogy szép volt:
Ez már a mai első nagy mászásom után a tetején, felhőben az erdő:
Ez pedig épp a pillanat, amikor meglátom a mai 2. nagy emelkedőmet a távolban. Előtte nagyon levitt persze az út egy völgybe, hogy utána többet kelljen felfelé kaptatni. Ezek itt eltökélten azt akarják, hogy nagyon szép lábai és jó segge legyen az errefelé császkáló embereknek:
Ez még a völgyben egy régi, római városka:
Ez meg egy átvezető erdőszakasz:
Lefelé jövet:
Két lurkó módszeresen tapicskolt egy hosszabb pocsolyában, jókat mosolyogtam rajtuk :)
Pajzán sétát jósolt a tábla:
De ehelyett itt történt, amit fentebb leírtam a nagy zivatarral-villámokkal, másfél órás masszív életveszély. Pokoli kaland volt. Azelőtt kb 2 perccel, hogy elért hozzám, és a nyakamba szakadt a villámokban gazdag vihar, még sikerült lekapnom a haragvó fellegeket:
Nagyjából fél óra után kb 10 perc szünet jött, aztán persze utána újabb zuháré:
Ismét elég sokat kaptatva (ez volt a 3.), feljutottam Cossonay-be. Eredetileg itt szálltam volna meg, de ez a város Cossonay szépen, nem kért belőlem (nem volt sehol hely 120ezer Ft/éj ár alatt - bár valójában akkor az úgy helyes, hogy én voltam finnyás :))
Felérve megláttam egy pubot, és mivel pont előtte kb 20 perccel arra gondoltam, hogy de jó lenne ebben a szakadó esőben egy brit pubban sörözni most - így hát bementem, és ittam is egy jó sört. Most az se érdekelt, hogy alkoholos, csak végre finom legyen. Nagyon finom, csapolt, barna Grimbergent kaptam, imádtam.
Viszont szállás híján tovább indultam a városból. Az útvonalat még rögtön a városból jövet lezárták, tilos volt használni. Nem volt kedvem aszfaltutakon kerülni, gondoltam majd csak megoldom, így bemásztam a kordonon. Szépen indult.
Pár perccel később megértettem: csuszamlások voltak a sok esőtől, és leomlott az a perem, amin az ösvény haladt. Sajnos nagyon nem látszik jól, de itt ismét szakadék van, teljesen ferde és bazira csúszik az út. Nagyon nehéz volt átjutnom rajta, de a 2 túrabot mindent megold, imádom, hogy 4 ponton tudom stabilizálni magam.
Aztán voltak még útra dőlt fák, összenőtt szúrós bokrok stb. - látszott, hogy ez az út nem most lett lezárva. Csak akkor vajon miért van még mindig ez az útvonal feltüntetve hivatalosként? Amúgy élveztem, jó vad terep volt.
A következő akadály ugyanitt megmosolyogtató volt. Talán ki lehet venni a képen, de az út túloldalt folytatódik :)) Mivel a bakancsaimban bokáig állt a víz így is, a nadrágom is csurom víz volt, teljes lelkinyugalommal gázoltam át rajta, térdig sehol sem ért fel, csak majdnem.
Kikeveredve - a most már általam is megértett okokból lezárt - erdei szakaszról, még gyalogoltam mellékutakon pár km-t. Majd elérkeztem Vufflens-la-Ville vasútállomására, vettem gyorsan jegyet, és 20 perc várakozás után felpattanva a vonatra, mindössze 10 perces út után megérkeztem Lausanne elővárosába.
Itt még kb 20 percet sétálva megérkeztem mai szállásomra: YouthHostel, 6 ágyas dormitory. Mára jó lesz. Holnap innen vissza vonattal, aztán majd gyalog lejövök Lausanne belvárosába. Rövid utat hagytam holnapra, hogy rendesen be tudjam járni ezt a nagyvárost.
Vicces volt a vasútállomáson, ez bizonnyal egy unokalátogató vonat-járat, szigorúan nagyszülőknek :)
Itt a svájci nagyváros külterületén egy mongol jurta, Black Lives Matter tüntető jellegű felirattal. Akkora multikulti élmény, vagy egy percig néztem hitetlenkedve :)))
Gondoltam megmutatom, ilyen a lábam, 4 órával a megérkezésem után. Nem hiába: egész nap búvárcipőkben gyaloglok, napok óta. Ha sellőfiúvá válok, ne lepődjön meg senki.
Bocsi, ha ez elvette az étvágyadat 🙃
Holnap este tehát Lausanne. Várom nagyon, 1999-ben nagyon kellemes élményt adott nekem ez a város, akkor Péter barátommal jártunk erre, hamisított vonatjegyekkel 😅.
Aztán itt egy '56-os menekült magyar (itt már csak Alexander) által üzemeltetett leányszálláson kaptunk valahogy lehetőséget aludni. Nagyon rossz vacsorát főztünk, de remek reggelit kaptunk a lányoktól :) Szép idők voltak azok :)
Várom a holnapot :)
Comments
Post a Comment