65. nap, Eclectic boogie

 Aulla - Castenuovo Magra, 29,21 km (összeg: 1973,6 km)

 Kora reggel igen szép látványt nyújtott az előttem nyújtózó rengeteg. Kb 100m után már erős emelkedő fogadott, és csak egyre erősebbé vált, 8:50-re meg már emelkedtem is 600m-t. Csak pislogtam, hogy micsoda reggeli buli ez. 

 Szerencsétlen zarándokok, azért ez nagyon kemény terep volt, sok, eléggé veszélyes szakasszal, abszolút nem hétköznapi túraútvonal. Nagyon tetszett, amikor kaptam épp levegőt :))














 Aztán lefelé haladva már egy teljesen más arculatú táj fogadott, egyre inkább hasonlít a klasszik toszkán dizájnhoz.











 Ezek a Triumphok minden országban rám kacsintanak :)


 Korábban nem is hallottam Sarzanaról, pedig teljesen rendben van. Jó hangulatú, szép város, van karaktere. Bejött, még a forróságban is, szóval tényleg tud valamit.






 Találtam egy vegetáriánus éttermet, jó fejek voltak, jót is ettem :)











A napindító merész hegymászást és onnan leérkezve Sarzanát is nagyon élveztem, szóval azt sem bánom, hogy az utolsó 10km nem volt se szép, se élvezhető - olvadás az aszfalton.. 

 A végefelé viszont betértem egy helyi kocsmába (igazából bemenekültem a pusztító Nap elől a klimatizált menedékbe), és vagy 40 percet néztem, egy hatalmas TV-n, igazi olasz kocsmai hangulatban a wimbledoni tennisz mérkőzések közül hármat is, különböző sportcsatornákon (olaszok, nem tudnak nyugodtan végignézni egy hosszabb dolgot, izgágák :))

 Úgy indultam útnak, hogy ma csak 26.5km vár rám, de már a délelőtt közepén kiderült, hogy almás a leegyeztetett szállásom, kerítenem kellett másikat. Kicsivel többet kellett gyalogolnom így, de kerítettem :) 

 Telefonon meggyőztem a tulajdonos hölgyet, hogy kapjak egy rendes zarándok-kedvezményt, úgyhogy végül egy Calendiluna-tanya nevű, a semmi közepén lévő elegáns szálláson kötöttem ki. 


 Azért jót mosolyogtam belül az elegáns vacsorán, ahogy rövidnadrágban és a most már 2 mérettel nagyobb túraingemben fogadtam a finomkodó felszolgálótól a fogásokat. Kaptam vega lasagnét, már vártam.




 Tegnap éjjel egy 10 fős dormitoryban próbáltam aludni 9 másik ember (cseh biciklis csapat) alvási hangeffektjeitől, egy sok száz éves zarándokszálláson. 

 Délelőtt egy extrém hegyi útvonalon hasítottam a bozóttal, és az oxigenhiánnyal küzdve, minden emberi útvonaltól távol. 

 Ebédre egy középkori város hypster vega éttermének trendi fogását ettem, a tetovált, szakállas, befüvezett szakács elégedett, chill arckifejezésén somolyogva. 

 Délután egy klasszik kocsmanindzsa csapattal néztem sport közvetítést, jól szórakozva temperamentumos szurkolásukon, irtó hangos méltatlankodásaikon, szívbéli örömükön, ha a pártoltjuk ütött egy szépet. 

 Este egy elegáns tanyán fogyasztottam el egy több fogásos - amúgy remek - vacsorát, utána visszavonulva az elegáns, klimatizált szobámba. 

 Eklektika csúcsra járatva 24 óra alatt, imádom :))



Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

51. nap, Utolsó nap az Aosta-völgyben

Áttekintés: Egy hosszú séta összegzése

Az első nap és előtte, egy hosszú út első naplója