74. nap, Siena & etapvég

 Abbadia a Isola - Siena, 25,02km (Sum: 2.199km)

 Monteriggioni felé vettem az irányt reggel. Ez egy nagyon kicsi váracska-település, de dizájnos.










 Majd más erődök/kastélyok/várak is felbukkantak az út mellett, jellemzően ezek Siena vazallusai voltak, Firenzével szemben.










 Emlékmű a helyi mocsár lecsapolásának több évszázados küzdelmére megemlékezve. Amíg nem sikerült, minden nyáron tombolt errefelé a malária.






 És ez meg már Siena, Firenze középkori nagy ellenfele. Kereskedőváros, tradícióval bankok működtetésére. Itt van a világ legrégebb óta működő bankja, a Monte dei Paschi (1472). Az itteni egyetem 1240 óta működik, szintén folyamatosan.

 A Saina etruszk törzs székhelye volt eredetileg, majd persze római települést hoztak létre itt. Büszke, gazdag település volt mindig is, saját reneszánsszal, sajátos építészettel.









A helyi legenda szerint Sienát Senius és Aschius alapította, Remus két fia, és így Romulus unokaöccsei, akiről Rómát elnevezték. Állítólag miután apjukat Romulus meggyilkolta, elmenekültek Rómából, magukkal vive a csecsemőket szoptató nőstényfarkas szobrát (Capitolium Farkasa), így kisajátítva ezt a szimbólumot a város számára.














 Este búcsúvacsorát tartottunk pár zarándokkal, akikkel többször összefutottunk az elmúlt hetekben. 

 Hátul a svéd házaspár, Helena és Peor, Luccától Sienáig jöttek, de nem mennek tovább, sok volt nekik. Mellettem Tereza, cseh angoltanár, Pontebrától idáig gyalogolt, holnap megy haza. Jobb elöl Jim Tsai, taiwani srác, Luccában kezdett, Rómáig megy.


 A vacsi végeztével kimentem a főtérre, és jól tettem, mert hatalmas buli volt. Mindenféle tematikában vonultak fel kis csoportok, beöltözve, party-platós furgonokkal, zenét bömböltetve, vízipisztolyozva, campari shotokat szürcsölve. 

 Hatalmas, és teljesen random sokféleség volt ez, abszolút káosz :) Kifejezetten mókás volt, a sok nagyon hepi, partizgató, lökött jelmezessel. Full értelmetlen, de jó hangulatú :)





















 Amikor már eluntam a sefüle-sefarka mulatságot és nyüzsit, elsétáltam még a híres sienai dómig, itt meg teljes nyugi, kihaltság volt. 

 2 éve alaposan bejártuk Zsuzsival (meg 2000-ben is voltam itt, a szolnoki MÁV Járműjavító Férfikarával turnézva errefelé - jaja, ilyen is volt :D), ezért most nem igyekeztem délután bejutni. 

 De tény, hogy az egyik legszebb templom, amiben valaha jártam, kifejezetten emlékezetes, jó élmény.



 És most péntekig ismét szünetelek a bloggal, elérkezett Zsuzsi 3. eljövetele :) Holnap reggel buszra pattanok, és Firenzében várom majd a Kedvesem, ott töltünk most 4 napot együtt. 

 Amikor visszajövök, az már az utolsó etap lesz. Kb 2 hét gyaloglás van hátra Rómáig, szóval lassan célegyenesben :)
 
 Szép hetet mindenkinek!


Comments

  1. De jó! Eszembejutott, amikor Apával voltunk itt, Ladispoliból kirándulva, tényleg varázslatos város. Firenze meg csoda lesz.

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular posts from this blog

51. nap, Utolsó nap az Aosta-völgyben

Áttekintés: Egy hosszú séta összegzése

Az első nap és előtte, egy hosszú út első naplója